Nincs most időd elolvasni? Hallgasd meg a cikket itt:
Tudtad, hogy egy külföldi felmérés szerint 2022-ben az emberek 89%-a tapasztalta magán a kiégés jeleit? Ez önmagában is drasztikus, azonban hozzátéve azt az adatot, miszerint ez a szám magasabb az előző évekhez képest, egyenesen vészjósló jelentőségű. Emiatt a szomorú tény miatt cikkünkben felhívjuk a figyelmet a következő évek egyik fenyegető problémájára, a munkahelyi kiégésre.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kiégés a krónikus, sikertelenül kezelt munkahelyi stressz eredménye. A Betegségek Nemzetközi Osztályozása kézikönyvének 11. verziója már a betegségek között említi a kiégést.
Alapvetően három fő tünetét azonosították:
az érzelmi kimerülést,
a munkahellyel kapcsolatos negativizmust,
valamint a csökkent szakmai hatékonyságot.
Vegyük részletesen szemügyre ezeket a jellemzőket!
1. Az érzelmi kimerülés
A kiégés egyik fő jellemzője, hogy a munkavállaló kifogyott az energiatartalékaiból. Kizsákmányolva érzi magát és érzelmi, valamint fizikai erőforrásai végére ért. Állandóan fáradt, a munkanap végére pedig egyenesen kimerülve érzi magát. Sokszor már vasárnap gyomorgörcse van a másnap kezdődő munkahéttől. Ennek az állapotnak a fő okai a túlterheltség, valamint a munkatársakkal, vezetőkkel kapcsolatos konfliktusok lehetnek.
2. A munkával kapcsolatos negativizmus és cinizmus
A kiégés ezen összetevője a munkahelyi személyekkel való kapcsolatban mutatkozik meg. Itt arról van szó, hogy az egyén jelentősen elhidegült a munkájától és a munkahelyi kapcsolataitól. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy jelentős kimerülést tapasztal magán. Amikor valaki huzamosabb ideig azt éli meg, hogy a munkája mindent kivesz belőle, és teljesen felőrli őt, akkor annak érdekében, hogy megvédje magát a mindennapos stresszhelyzetektől (nem tudatos válaszként) közönyössé válhat. Ez abban nyilvánul meg, hogy nem érintik meg a munkával, munkahelyi személyekkel kapcsolatos történések, valamint gyakran cinizmussal reagál a munkával kapcsolatos dolgokra.
3. Teljesítményvesztés
A kiégett munkavállalók sokszor nem tulajdonítanak értéket a munkájuk során elért teljesítményüknek. Emellett nem tudnak hatékonyan megbírkózni a munkával kapcsolatos személyek problémáival. Szinte alig bíznak abban, hogy képesek az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Ennek hátterében sok tényező állhat. Elképzelhető, hogy nem számíthatnak a munkatársaik/vezetőjük támogatására a munkájuk során. Meglehet, hogy nincsenek olyan szakmai fejlődési lehetőségek, amelyekre igényük lenne. Kevés erőforrásuk van a munkahelyen.
Ha téged érint, nem kell elfogadnod a helyzetedet!
Ha esetleg felismerted magadon a kiégés tüneteit, van egy jó hírünk a számodra: nem kell beletörődnöd a helyzetedbe. A kiégésnek nem kell alapállapotnak lennie. A változás nem egy könnyű folyamat, azonban a kiégés tünetei akár teljes mértékben lecsökkenthetők.
Sokak számára meglehetősen nehéz segítséget kérni, pedig egy klinikai- vagy alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus hatékony segítséget nyújthat a kiégéssel való megküzdésben. Azért fontos egy szakember felkeresése, mert közösen a mélyére áshattok az egyéni utadnak, amely a kiégésedhez vezetett.
Emellett arra bátorítunk, hogy rendszeresítsd a minőségi pihenőidőt a mindennapokban. Hosszútávon nagyon sokat tehetsz az egészségedért azáltal, ha egyrészt rendszeresen kialszod magad, másrészt ha minden nap szakítasz időt arra, hogy feltöltődj. Utóbbihoz remek eszköz lehet például a relaxáció, autogén tréning.
Szerző: Magyary Ágnes, viselkedéselemző, a Longevity Project csapatának tagja
Felhasznált irodalom:
BNO-10 (2006): Betegségek Nemzetközi Osztályozása: gyakori kódok betűrendes mutatója. 10. revizió. Animula, Budapest
Flynn, J. (2023. március 30.) 20+ Alarming Burnout Statistics [2023]: Stress and Lack of Motivation in the Workplace. Letöltés dátuma: 2023. április 06. URL: https://www.zippia.com/advice/burnout-statistics/
Maslach, C. (2006). Understanding Job Burnout. In Rossi, A. M., Perrewé, P. L., & Sauter, S. L. Stress and Quality of Working Life: Current Perspectives in Occupational Health. Information Age Publishing.
WHO (2019). Burn-out an „occupational phenomenon”: International Classification of Diseases. Letöltve: 2021.11.11-én:https://www.who.int/mental_health/evidence/burn-out/en/
Comments