Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a stresszt a vezető halálozási okok közé sorolja. Csakugyan számos egészségkárosító hatása van, közülük az egyik legsúlyosabb, hogy hosszú távon szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat.
A stressz szervezetünk nem specifikus válasza valamilyen igénybevételre – ez lehet a mindennapos kötelezettségektől kezdve egészen a váratlanul felmerülő nehéz kihívásokig. Mindenki másképp reagál rá és a stresszhez való viszonyunk is eltérő. Egy dolog azonban mindenkit épp ugyanúgy érint: a tartós, krónikus stressz lassan, de biztosan fejti ki ártalmas hatását az egészségünkre.
A mindennapos stresszorok az egészségi állapotra jelentősen nagyobb befolyást gyakorolnak, mint az egyszeri alkalommal történő hirtelen bekövetkező stresszorok. Az évek óta felgyülemlő, kezeletlen stressz az érfalak gyulladásához vezethet, amely a stroke, szívinfarktus és egyéb végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét is növeli.
Amikor összeszorul a mellkas…
Nemcsak a stresszből alakulhat ki betegség, hanem a betegség kapcsán is megélhetünk stresszt. Így válhat a stressz és betegség kapcsolata ördögi körré. Egy komolyabb szív- és érrendszeri betegség után ugyanis az érintettek gyakran munkaképtelenné válnak, ami egy sor újabb stresszforrásnak adhat táptalajt pl. pénzügyi szorongás, családtagokra való ráutaltság, munka szerepidentitás elvesztése, stb.
A stressz nemcsak önmagában kockázati tényező a szívbetegségek kialakulására, hanem a stresszre adott elégtelen válaszreakciókon keresztül is hozzájárulhat. Az elégtelen válaszreakciók tulajdonképpen egészségtelen megküzdési stratégiák a stresszel szemben, mint például az érzelmi evés, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. A dohányzók kifejezetten kitettek a szívkoszorúér-betegségeknek. A passzív dohányzás 30%-kal, míg az aktív dohányzás 50%-kal emeli az érbetegség kockázatát. A stroke kialakulásának rizikóját is megnöveli.
Addig cselekedjünk, amíg nem késő!
Ezek a kockázati tényezők azonban egy fenntartható, egészséges életmóddal jelentősen csökkenthetők. Az egészséges életmódot az életmódorvostan szerint hat alappillér alkotja, melyek a teljes értékű táplálkozás, a tudatos stresszkezelés, a rendszeres mozgás, a függőséget okozó anyagok kerülése, a megfelelő alvás, valamint a támogató társas kapcsolatok. Ennek megfelelően a stressz hatására kialakuló szívbetegségeket is megelőzhetjük, amennyiben kiegyensúlyozott életmódot élünk. A megelőzésben továbbá kiemelt szerepe van a rendszeres szűrővizsgálatoknak is, amelyek segítenek a betegség korai felismerésében. Tartsuk szem előtt, hogy az egészséget könnyebb megtartani, mint visszaszerezni!
A mindennapi stresszorokat szinte képtelenség teljesen kizárni az életünkből, azonban a stresszhez való tudatos viszonyulás tanulható. Pszichológiai rugalmasság fejlesztő online tréningünkön bárki elsajátíthatja a reziliencia elméletét és gyakorlatát.
Források:
Baban, N. (2022). Lifestyle Medicine and Stress Management. Journal of Family Practice, 71(1 Suppl Lifestyle). https://doi.org/10.12788/jfp.0285
Stanford Center on Longevity. (Ismeretlen időpont). Lifestyle Medicine: Stress. Manage Stress. Live Longer. Letöltés dátuma: 2023. február 14. Forrás: https://longevity.stanford.edu/lifestyle-medicine-2/lifestyle-pillars/lifestyle-medicine-2-stress/
Stauder, A. (2014). Stressz és stresszkezelés. In: Kállai, J., Varga J., Oláh, A. (Szerk.) Egészségpszichológia a gyakorlatban (pp. 153-174). Budapest, Mo: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Tiringer, I. (2014). Az immunológiai betegségek egészségpszichológiai vonatkozásai. In: Kállai, J., Varga J., Oláh, A. (Szerk.) Egészségpszichológia a gyakorlatban (pp. 355-380). Budapest, Mo: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Vaskó, P. (2019.05.27). Szorítás a mellkasban? A stressz megkettőzheti a szívbetegségek rizikóját. Letöltés dátuma: 2023. február 13. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/szoritas-a-mellkasban-a-stressz-megkettozheti-a-szivbetegsegek-rizikojat
Comentários