A vállalatoknak most egy tán még sohasem látott globális egészségügyi válsággal kell szembesülniük. A COVID-19 néven ismert új koronavírus a globális gazdaságra, az ellátási láncokra és természetesen minden egyes vállalatra jelentős hatásokkal bír. A legfontosabb erőforrás, a munkaerő van elég nagy veszélyben. Mit tehet a munkaadó? Néhány első gondolatomat és nemzetközi sajtóban olvasott tippet osztok meg most ezzel kapcsolatban.
Nagy a munkáltató felelőssége – és egyben lehetősége a dolgozók testi-lelki egészségének megőrzésében
Az átláthatóság és a kommunikáció, a folyamatos tájékoztatás kulcsfontosságú!
Ahogy a tisztaság, a folyamatos fertőtlenítés is, az irodában, de különösen a közös helyiségekben. Az egészségügyi szakemberek szerint az alapos kézmosás (legalább 20 másodpercig) továbbra is az egyik legjobb módja annak, hogy megvédjük magukat a koronavírustól, ezt hangsúlyozni, hirdetni mindenhol érdemes. Ahogy az etikett alapvető elemeit is, merész feliratokkal, barátságos, vagy vicces emlékeztetőkkel, (miszerint például „zsebkendőbe tüsszentsünk, köhögjünk”, és „mossunk kezet köhögés és tüsszentés után”). Ahogy azt is, hogy most „tartsunk távolságot” vagy „ne fogjunk kezet”! Érdemes a sokszor megérintett tárgyak – például mobiltelefonok, számítógépes egerek laptopok és kilincsek – fertőtlenítését is sűrűbben végezni. Persze mindezekre nem csak a munkahelyeken, hanem a home office-ban is szükség van.
Ha tehetjük, küldjük haza otthoni munkavégzésre, azaz home office-ba a kollégákat! Egy 2020-as amerikai munkahelyi felmérés azt mutatta, hogy az emberek 60%-a folyamatosan bemegy, 48%-uk választhatja meg, hogy hol dolgozik, és az összmunkaidő 14%-át az emberek már virtuális együttműködésben töltik. A KSH 2018-as adatai szerint a magyar alkalmazottak mindössze 3,7%-a, 144 ezer fő dolgozott home office-ban. Viszont a mobilitás, a virtuális együttműködés felbecsülhetetlen értékű a mai egészségügyi válságban.
Jó ötlet lehet elindítani egy vállalati szintű munkahelyi jól-léti kihívást (ki lép legtöbbet a lakásában, ki jógázik vagy meditál a legtöbbet, stb.), hogy az alkalmazottak elkötelezettek maradjanak, kapcsolatban álljanak és fizikailag is megfelelő egészségi állapotban legyenek, miközben otthon dolgoznak. Ez nem csak segít fenntartani az együttműködést és a csoportszinergiákat, hanem segíti az alkalmazottakat a stressz és szorongás kezelésében is, amelyet sokan átélnek a bizonytalanság és a fizikai elszigeteltség idején. Azáltal, hogy a vállalat jelen helyzetben is figyelmet fordít az alvás, a táplálkozás, a testmozgás és a mentális egészség alapvető kérdéseire, hozzájárulhat az egészséges, produktív és elkötelezett munkavállalók megőrzéséhez.
Az otthoni munkavégzést is tanulni kell!
A munkáltató információval, vagy akár online elvégezhető kis képzésekkel is segítheti a dolgozóit abban, hogy hatékonyan, kevesebb stresszel és szorongással tudjanak otthonról dolgozni. Mire érdemes figyelni home office esetén?
Legyen:
napi rutinunk
megfelelő munkaállomásunk (asztal, szék)
megfelelő környezetünk
25 percenként kis szünetünk, álljunk fel és mozgassuk meg magunkat, igyunk
fókuszált a munkaidőnk, ne mobilozzunk, ne vonják el a figyelmünket appok, üzenetek, ne olvasgassunk
idő szocializációra is, Skype-oljunk (akár kollégákkal is)
idő a szabadban sétálni, biciklizni, futni (amíg még lehet, de ha erre nincs lehetőség, mozogni akkor is lehet, sőt kell, akár a szobában is)
megfelelő, egészséges táplálkozásunk, akár hétvégén előre előkészítve a hétre.
A vezetők szerepe kulcsfontosságú: az ő viselkedésük lesz a példa a dolgozók számára
A menedzserek, középvezetők szerepe kiemelten fontos ebben a helyzetben is. Menedzserként, vezetőként legyen a napunk része megkérdezni a munkavállalóinktól, hogy vannak, figyeljünk rájuk, ne csak a feladatokra! Persze azért a feladatokat is el kell végezni és számon kell kérni, de most ez csak a második helyen legyen!
Alapvető fontosságú, hogy a vezetők ne essenek pánikba. Az alkalmazottak sokszor vezetőik viselkedését tekintik példaértékűnek, különösen igaz ez válság idején. A vezetőknek naprakészen kell tartaniuk az alkalmazottakat, szakmailag is, hogy épp mit várnak el tőlük, és a vírusról is, megelőzéséről, a kockázatok csökkentéséről, hiteles forrásokból. A bizonytalanság csökkentése a vezetők feladata is. Empátia, megértés és rugalmasság – most még fontosabb vezetői tulajdonságok.
Hogyan őrizheti meg, vagy nyerheti vissza higgadtságát a vezető (vagy bárki más), ha úgy érzi, hogy fél, vagy túl nagy a nyomás?
Néhány „egyszerű” tanács:
Ismerje fel, amit érez, beleértve a félelmet és más kellemetlen érzéseket is.
A negatív érzések elfojtása soha nem működik. Ne akarjon megszabadulni tőlük, küzdeni ellenük!
Fogadja el ezeket az érzéseket ítélet nélkül.
Vizsgálja meg az érzést. Legyen kíváncsi, hogyan befolyásolja a testet és az elmét!
Vegyen mély lélegzetet.
Ennél „haladóbb” a dobozlégzés. Ehhez el kell képzelni egy dobozt, amelynek minden oldala egyforma hosszúságú. A belégzés (orron át), a levegő benntartása és a kifújás is (orron át) számolásra történik, mindegyik esetében négyig kell elszámolni magunkban. Ahogy beszívja a levegőt, képzelje el, hogy elindul a doboz egyik oldalán felfelé, és közben elszámol négyig. Négyre felér a doboz tetejére. Ekkor benntartja a levegőt, és elindul a doboz tetején, négy számolásra átér a túloldalra. Utána elindul lefelé, négyig számol, miközben kifújja a levegőt. A negyedik számolásra elér a doboz aljára, majd elindul a doboz alsó felén, miközben nem vesz levegőt, csak számol négyig. Négyre visszaér a kiindulási pontra, és kezdheti újra a folyamatot, ha szükséges.
A karantén pszichológiai hatása
A Lancet egy nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a karantén pszichológiai hatása nagy lehet, és a mentálhigiénés aggodalmak széles skáláját idézheti elő, a szorongástól és a haragtól kezdve az alvászavarokig, a depresszióig és a poszttraumás stresszig (PTSD). A 2003-as SARS-járvány miatt karanténba helyezett betegek 10%-29%-a szenvedett poszttraumás stresszben.
Mindenképpen szükséges a mentális egészségre hatalmas figyelmet fordítani most! Fontos például telefonon vagy videóhíváson keresztül – ha lehet, bizonyos rendszerességgel – megismerni az alkalmazottak érzéseit, folyamatosan kapcsolatban lenni velük. Kapnak-e elegendő támogatást távolról történő munkájukhoz? Hogy érzik magukat? Mi okoz nehézséget? Miben van szükségük segítségre? Meditációt, jógát, rezilienciát vagy más mentálhigiénés programokat, eszközöket, vállalati pszichológust is érdemes bevezetni. Ezek ma már online is megolhatók, sőt, léteznek nagyon jó appok, gemifikált megoldások is. Ezeknek nem csupán az a pozitív hatása, hogy közvetlenül befolyásolják a stresszkezelést, hanem azáltal, hogy a munkavállalók számára lehetőséget kínálnak tapasztalataik és aggodalmaik megosztására strukturált és irányított módon, sokkal nyugodtabban és jobban tudnak dolgozni egy világjárvány idején is.
Szerző: dr. Szabó Ágnes,
egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem;
a Longevity Project csapatának tagja
FORRÁSOK:
Comments