Az ultra feldolgozott élelmiszerek fogyasztása több társbetegség, köztük a cukorbetegség, a daganatos betegségek és a szívbetegség kockázatát is növelik. Egy friss, átfogó tanulmány most rávilágít arra, hogy ezek a termékek nem csupán elhízáshoz és szívbetegségekhez, hanem akár daganatos betegségek kialakulásához is vezethetnek. Mik pontosan az ultrafeldolgozott élelmiszerek? Közülük melyik jelenti a legnagyobb kockázatot az egészségre? Cikkünkben egy friss, 2023. novemberében megjelent tanulmányt foglalunk össze nektek és arra is kitérünk, hogyan alakíthatsz egészségesebb életmódot magadnak és családodnak. Tartsatok velünk!
A legnagyobb kockázat a feldolgozott állati eredetű termékekhez és a mesterséges édesítőszerekhez kapcsolódott.
Érdekesség azonban, hogy más ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint a kenyerekből, gabonafélékből készültek és növényi alapú termékek eszerint a tanulmány szerint nem befolyásolták a kockázatot, illetve valószínűleg nem okoznak egészségkárosodást. Korábbi tanulmányok alapján azonban ajánlott, hogy amikor csak tehetjük, válasszuk a teljes értékű és minimálisan feldolgozott élelmiszereket, hogy csökkentsük a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.
Mik azok az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
Nem újdonság, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem támogatják az egészséget, és nincs hiány tanulmányokból, amelyek részletesen bemutatják az emberi egészségre gyakorolt kockázatnövelő hatásukat. De mit jelentenek pontosan az ultra-feldolgozott élelmiszerek? Általában olyan termékeket, amelyek tömegtermelésben készülnek - pl. az alábbiak tartoznak ide:
a csomagolt reggelizőpelyhek
előre csomagolt sütemények és sós rágcsák (chips, ropi, stb.)
feldolgozott húskészítmények (felvágott, virsli, kolbász, bacon, stb.)
az instant levesporok, tészták, szószok
az édesített üdítők
Kevésbé ismert az egyes ultra-feldolgozott élelmiszerek és a többféle betegség kockázata közötti kapcsolat. Egy nagyszabású új tanulmány az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását és két vagy több krónikus betegség, például daganatos betegségek, szívbetegség és 2-es típusú cukorbetegség együttes előfordulását vizsgálta.
Az eredmények szerint bizonyos ultrafeldolgozott élelmiszerek magas fogyasztása növelte a daganatos betegségek és a kardiometabolikus (szív-érrendszeri és anyagcsere-betegségek) kockázatát.
De nem minden ételnek volt ugyanolyan hatása - a kenyerek, gabonafélék és növényi alapú termékek ebben a tanulmányban nem mutattak magasabb kockázatot.
A World Cancer Research Fund International és más rákkutató csoportok által társfinanszírozott tanulmány eredményeit 2023. november 13-án tették közzé a The Lancet című folyóiratban.(1)
Az ultra feldolgozott élelmiszerek fogyasztása szívbetegséghez és daganatos betegségek kialakulásához vezet.
A tanulmány az ún. EPIC nagy kohorszvizsgálat adatait elemezte, amelyben hét európai ország 266.666 résztvevője szerepelt (60%-ban nők).(2)
A résztvevők a felvétel idején nem szenvedtek semmilyen daganatos megbetegedésben, szívbetegségben, sem 2-es típusú cukorbetegségben. A kutatók kérdőívek segítségével felmérték a résztvevők étel- és italfogyasztását a megelőző 12 hónapos alapidőszakban. A 11,2 éves követési idő félideje után 4461 résztvevőnél (39%-uk nő volt) alakult ki a daganatos megbetegedés és a kardiometabolikus betegségek, például a agyvérzés (sztrók) és a cukorbetegség multimorbiditása.
Az eredmények a multimorbiditás és az ultrafeldolgozott állati eredetű termékek, valamint a mesterségesen és cukorral édesített italok fogyasztása között mutatták a legerősebb összefüggést.
Minden ultrafeldolgozott élelmiszer egészségtelen?
A tanulmány egyedülálló eredménye, hogy nem minden ultrafeldolgozott élelmiszer bizonyult egészségtelennek.
A növényi alapú ultrafeldolgozott élelmiszerek, vagy például a kenyerek és gabonafélékből készült ételek nem mutattak kapcsolatot a megnövekedett kockázattal.
A tanulmány szerzője, Heinz Freisling, PhD, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) táplálkozással és anyagcserével foglalkozó részlegének (NME) tudósa, azt is megjegyezte, hogy a tanulmány egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem szükséges minden ultra-feldolgozott élelmiszert elkerülni. "Fogyasztásukat korlátozni érdemes, és a friss vagy minimálisan feldolgozott élelmiszereket kell előnyben részesíteni. Mégis sokan választják ezeket az élelmiszereket kényelmi okokból, a táplálkozási igények kielégítése érdekében vagy gazdasági okokból.” — mondta.
Az "kevésbé kockázatos" feldolgozott élelmiszerek kiválasztásakor figyelembe kell venni azok tápanyagtartalmát és feldolgozottsági szintjét. Fontos szempont lehet, ha átolvassuk az élelmiszerek címkéit, hogy elkerüljük a rejtett cukrokat, a túlzott mennyiségű sót és más káros adalékanyagokat. A példa kedvéért: a teljes kiőrlésű gabonafélék felhasználásával készült termékek jobb választások a fehér lisztes gabonafélékből készültekhez képest, mert kevésbé feldolgozottak, illetve többszörös mennyiségű rostot tartalmaznak, komplex szénhidrátokkal és alapvető tápanyagokkal láthatják el a szervezetet.
A vegetáriánusok és vegánok számára a minimálisan feldolgozott tofu és tempeh egészségesebb lehet, mint az erősen feldolgozott növényi alapú termékek, mint például az izolált fehérjékből készült "húspótlószeletek" és magas telített zsírtartalmú sajtpótlók. Ezek gyakran nagy mennyiségű sót, tartósítószert és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak.
Mely ultrafeldolgozott élelmiszerek ártalmasabbak?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a feldolgozott élelmiszerekhez képest egy további feldolgozási szakaszon mennek keresztül. Ezek gyakran tele vannak mesterséges aromákkal és édesítőszerekkel. A gyakorlatban azt látjuk, hogy nagyon hosszú az összetevők listája. Ilyenek például a következők: a bő olajban sült ételek, a hot dogok, a feldolgozott húskészítmények (pl. sonka, szalonna, szalámi), az ízesített burgonyachipszek, a csokoládés bolti csodák, a jégkrémek többsége.
Mit tesznek az ultra-feldolgozott élelmiszerek a szervezetben?
A legújabb kutatások az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztását különböző állapotokkal hozták összefüggésbe, mint például a szívbetegségek és a daganatos megbetegedések. (3,4) Más kutatások kimutatták, hogy ezek az élelmiszerek "függőséget okozó anyagok", amelyek arra késztetik az embereket, hogy még többet kívánjanak belőlük.(5) Az új tanulmány különösen erős összefüggést talált az ultra-feldolgozott állati eredetű élelmiszerek, a mesterséges édesítőszerek és a multimorbiditás fokozott kockázata között.
Vegyük most sorra ezekeknek az élelmiszereknek a szervezetre gyakorolt hatásait!
Ultrafeldolgozott állati termékek
Az állati termékek gyakran magas telített zsírtartalmúak, ami növelheti az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet, vagyis a köznyelvben "rossz"-nak titulált koleszterint, és hozzájárulhat az érelmeszesedéshez.
A vörös és feldolgozott húsokban található bizonyos (akár természetes, akár hozzáadott) vegyi anyagok, növelik a rákkeltő potenciált. Az egyik ilyen vegyi anyag, a vörös húsokban jelen lévő “hem”, az emésztés során olyan káros vegyületeket képez, amelyek károsíthatják a bélsejteket, és ezen keresztül potenciálisan vastagbélrákhoz vezethetnek. Hasonló folyamat játszódik le a feldolgozott húsok esetében is, amit a nitrit és nitrát tartalmú tartósítószerek súlyosbíthatnak. Idővel e termékek folyamatos fogyasztása okozhat krónikus gyulladást, sejtkárosodást, fokozott oxidatív stresszt - ezek pedig több krónikus betegség kialakulásához vezethetnek.
Tekintettel ezekre a kapcsolódó egészségügyi kockázatokra, célszerű korlátozni az állati eredetű ultra-feldolgozott termékek és a vörös húsfélék fogyasztását, miközben az egészségesebb életmód érdekében több növényi alapú étrendi lehetőséget célszerű beiktatni.
Mesterséges édesítőszerek
A mesterséges édesítőszerek fogyasztását összefüggésbe hozták az elhízással, ami növelheti más krónikus betegségek kialakulásának kockázatát is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben az egyik leggyakoribb mesterséges édesítőszert, az aszpartámot potenciálisan rákkeltő anyagnak minősítette, bár azt fontos megemlíteni, hogy az embereknek rendkívül nagy mennyiséget kellene fogyasztaniuk ahhoz, hogy a daganatos betegség kialakulásának veszélye fennálljon.(6)
Kétségkívül a mesterséges édesítőszereket tartalmazó termékeknek a fogyasztása összefüggésbe hozható a bélrendszer egészségére gyakorolt káros hatásokkal, amelyek potenciálisan felboríthatják az emésztőrendszerünkben lévő jótékony baktériumok egyensúlyát. Az egyensúly felborulása a következőkhöz vezethet: gyulladás, béláteresztő képesség megváltozása (ún. “leaky gut”). A bélmikrobióta egyensúlyának ez a felborulása hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz és növelheti az anyagcsere-betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is.
Lehet-e mértékkel fogyasztani ultrafeldolgozott élelmiszereket?
Először is tisztázzuk: mindent “lehet” fogyasztani, hiszen sem a tudósok, sem a kutatások, sem senki más nem szabhatja meg, hogy mit ehetünk és mit nem. A kérdés nem az, hogy “szabad-e” valamit enni, hanem az, hogy tisztában vagyunk-e annak előnyeivel és /hátrányaival, hogy ezek ismeretében szabadon dönthettünk arról, hogy adott helyzetben meg akarjuk-e enni vagy nem.
Az egészségünk megóvása érdekében úgy tűnik, nagyon hasznos, ha ultrafeldolozott élelmiszereket csak nagyon mértékletesen fogyasztunk, vagy akár teljesen elhagyjuk őket. Semmiképpen nem ajánlott elsődleges táplálékforrásként használni őket. A "kevésbé kockázatos" ultra feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának gyakorisága is változhat olyan tényezők alapján, mint az egyéni táplálkozási igények, érzékenységek, az egészségügyi célok és az életmód.
Praktikus megközelítés lehet, ha szeretnénk ezeket az élelmiszereket a jövőben is fogyasztani, akkor nem naponta, hanem legfeljebb hetente néhányszor iktatjuk be az étrendünkbe. Ez lehetővé teszi, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a teljes értékű és minimálisan feldolgozott élelmiszerekre, amelyek gazdagok alapvető tápanyagokban és mentesek a káros adalékanyagoktól. Fontos megjegyezni, hogy az étrendi irányelvek nem merevek, és az egyéni táplálkozási szokásoknak az egészséghatásokon és az objektív biológiai szükségleteinken túl igazodniuk kell a személyes körülményeinkhez és az értékrendünkhöz is.
A telített zsírok, a hozzáadott cukor, a só és az ultra feldolgozott élelmiszerekben található egyéb káros vegyületek és adalékanyagok korlátozását javasoljuk. Amikor csak lehetséges, válasszunk kiegyensúlyozott étrendet, amely dominánsan a teljes értékű és minimálisan feldolgozott élelmiszerekre épül, mint például: teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, diófélék, magvak, gyümölcsök, zöldségek.
Felhasznált irodalom
Cordova R., Viallon V.,Fontvieille E., Peruchet-Noray L., Jansana A., Wagner K. et al.(2023, November 13.) Consumption of ultra-processed food and risk of multimorbidity of cancer and cardiometabolic diseases: a multinational cohort study URL:https://www.thelancet.com/journals/lanepe/article/PIIS2666-7762(23)00190-4/fulltext Letöltve ekkor: 2024. január 23.
International Agency for Research of cancer: EPIC- Europe study URL: https://epic.iarc.fr/ Letöltve ekkor: 2024. január 23.
Li H., Wand Y., Sonestedt E., Borne Y. ,Associations of ultra-processed food consumption, circulating protein biomarkers, and risk of cardiovascular disease URL: https://bmcmedicine.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12916-023-03111-2 Letöltve ekkor: 2024. január 23.
BMJ (2018. February 14.)Consumption of ultra-processed foods and cancer risk: results from NutriNet-Santé prospective cohort URL: https://www.bmj.com/content/360/bmj.k322 Letöltve ekkor: 2024. január 23.
BMJ (2023) Social, clinical, and policy implications of ultra-processed food addiction URL: https://www.bmj.com/content/383/bmj-2023-075354 Letöltve ekkor: 2024. január 23.
Pattermore C. (2023. Julius 14.) WHO Says Aspartame May Cause Cancer, What Experts Want You to Know URL: https://www.healthline.com/health-news/who-says-aspartame-may-cause-cancer-what-experts-want-you-to-know Letöltve ekkor: 2024. január 23.
コメント